Múltunk
Szigetmonostoron a XVIII. század közepén létesült az első iskola. Ez azonban
nem jelenti az oktatás teljes hiányát az ezt megelőző időkben.
Az 1214-ben Tiburc ispán által a Nagy-Duna partján alapított bencés kolostor
alapvetően a papság utánpótlását szolgálta. A monostori nép iskoláztatása a protestantizmus
magyarországi megjelenésével egy időben kezdődött. A kolostorban lévő iskolában
a budai főiskola professzorai és tanítói 1521 és 1524 között nemcsak a reformáció
tanaival ismertették meg az embereket, hanem az írás-olvasás oktatását is megkezdték.
1541-ben a törökök feldúlták a falut, s a nép a református lelkész segítségével
a falu jelenlegi helyére menekült. A török hódoltság idején a nép tanítása a háttérbe
szorult.
A falu református lakossága 1735-től alkalmazott rendszeresen iskolamestert.
Az első iskolaépületet pedig 1753-ban adták át, a református templom mellett.
A XVIII. század közepén Horányi Gábor katolikus alispán lett a falu földesura,
aki katolikus lakosokat telepített Monostorra. Ettől kezdve a falu két vallású.
1752-ben felépült a katolikus templom, 1768-ban pedig a plébánia épületét adták
át, ahol az iskolamester háza is helyet kapott, s megnyitotta kapuit a katolikus
iskola is. A református és a katolikus lakosság egymással nem érintkezett, az
iskolás gyerekek sem ismerték a másik iskola tanulóit. A két iskola ellenére az
emberek nagy többsége a XVIII. század végén még írástudatlan, hisz főként hittant
oktattak a gyerekeknek.
A XIX. század közepéig nőtt az iskolába járók és ezzel együtt az írni tudók száma
is.
Az 1838-as árvíz következtében összedőlt a református iskola és a katolikus iskola
épülete is megsérült. Rövid időn belül mindkét iskola újra működött, s a mai napig
is állnak, a két egyház tulajdonában vannak.
Az 1868-as népiskolai törvény kötelezővé tette a 6-12 éves korosztály számára
az alsó elemi iskola elvégzését. Monostoron ennek következtében jelentősen megnőtt
a két felekezteti iskola tanulóinak létszáma. A pecséteken a „Római katolikus
népiskola” és a „Református elemi iskola” elnevezés olvasható. A törvény ellenére
csak vallástant, olvasást, írást és egy kis számtant tanítottak a kurátori jegyzőkönyvek
szerint.
A XX. század elejétől nőtt az iskolákban oktatott tantárgyak száma. Ekkor még
mindig együtt tanult a 6 osztály és délelőtt és délután is volt oktatás. A 30-as
évektől már két tanítót alkalmaztak mindkét iskolában. Az 1-3. és a 4-6. osztályok
már külön tanteremben tanultak.
1940-ben a Fővárosi Vízművek segítségével bővítették az iskolákat, s a 2. világháború
éveiben már „csak” 2-2 osztály tanult együtt.
1945 szeptemberétől Monostoron is megindult a 8 osztályos oktatás.
1948-ban államosították az egyházi iskolákat, és a katolikus és református iskola
helyett már a Szigetmonostori Állami Általános Iskola látta el a monostori gyerekek
oktatását. Az általános iskola első igazgatójának Régiusz Lajost (1902-1980) nevezték
ki, aki már 1926-tól a református iskola igazgatója volt. 1956-ig irányította
az általános iskola munkáját, amely a volt katolikus és református iskola tantermeiben
működött részben osztott iskolaként a tanteremhiány miatt. (4 épület 6 tantermében
folyt a tanítás.) 1949-ben alakult meg az Ady Endre (1950-től Zrínyi Miklós) úttörőcsapat,
mely 1991-ig működött.
Az iskola mai épületét 1958. szeptember 1-jén adták át, 8 tanteremmel. 189 tanuló
kezdte meg a tanévet és 10 pedagógus tanított itt ekkor.
1968-ban került sor az új iskolaépület első bővítésére. Egy nagy tanteremmel
(a testnevelés órákat tartották itt) és egy szertárral gyarapodott az épület.
1976. szeptember 1-jén az iskola körzeti általános iskolává vált, Leányfalu helyett
a pócsmegyeri gyerekek is Szigetmonostorra jártak ettől kezdve. Az iskolához így
hozzátartozik a pócsmegyeri tagiskola 2 tanteremmel (általában az első és második
osztályok tanulnak itt). Az iskola irányítása alá tartozik a szigetmonostori és
a pócsmegyeri óvoda is.
1980-ban egy tornateremmel, 2 öltözővel és mellékhelyiségekkel bővült az iskola.
A falu lakói jelentős társadalmi munkával járultak hozzá az építkezéshez.
1987-ben az iskola elnyerte a 7+1 sportverseny első díját (100 ezer forintot),
melyet egy bitumenes kézilabda pálya építésére fordított.
Ugyanebben az évben a pócsmegyeri két tanterem egy modern zsibongóval bővült.
1988-ban a két óvoda a két község tanácsának irányítása alá került. Az általános
iskola tevékenységi körébe került viszont a Községi Könyvtár és Művelődési ház.
Ettől kezdve az iskola hivatalos neve: Körzeti Általános Iskola és Művelődési
ház.
Az 1989/90. tanévtől az iskola tanulói az orosz nyelv helyett az angol vagy a
német nyelvet tanulhatják.
Jelenünk
1991-től az iskola neve Általános Oktatási és Közművelődési Intézményre módosult.
1991 nyarán az iskola igazgatója, Kiss Károly partner kapcsolatot alakított ki
a német Biessenhofen iskolájával, mely napjainkban is működik.
1991 őszétől az iskola tanulói rendszeres úszásoktatáson vesznek részt Szentendrén.
1992-ben kezdődött a számítástechnika oktatása.
1991-92. folyamán az iskola mögött camping udvar kialakítására került sor, ahol
már sok iskola tanulói táboroztak.
1992. óta a diákok számára szaktárgyi pályázatokat írnak ki a szaktanárok.
Az 1992/93. tanévben került sor a vizsgarendszer bevezetésére a 6. és 8. évfolyamon.
1995-től logopédiai foglalkozás is indult iskolánkban.
Iskolánk zeneiskolai tagozata 1995-ben kezdte meg munkáját, de a zeneoktatás
szükségessége, a körzeti iskola megszületése, 1976 óta gyakran felvetődött. Az
1993/94. tanévben szakköri jellegű foglalkozással alapoztuk meg, majd 95-ben valóban
megkezdte működését iskolánk zeneiskolai tagozata. Mára több mint 100 növendékkel,
7 tanárral, 6 zenei tanszakon folyik oktatás (furulya, fuvola, gitár, hegedű,
rézfúvós, zongora). Büszkék vagyunk arra, hogy iskolánk a község és a kistérség
fontos zenei centrumává vált.
Iskolánk hat évvel ezelőtt, 2001-ben, a táncművészeti tagozattal, azon belül
néptánc tanszakkal bővült. Növendékeink 8 csoportban tanulnak néptáncot, egy-egy
csoportban pedig folklórismeretet és népi éneket. Táncos és énekes produkcióik
a falusi és iskolai ünnepségeket színesítik, népi énekeseink pedig évek óta kiemelkedően
szerepelnek a körzeti és megyei népdaléneklési versenyeken. 2003-ban újabb lépésként
képző- és iparművészeti tagozattal, tűzzománc tanszakkal szélesedett iskolánk
kínálata. Tanulóink számos hazai és külföldi kiállítás és pályázat rendszeres
résztvevői, díjazottjai.
2004-től az intézmény neve: Zöldsziget Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási
Intézmény. Alaptevékenységünkbe tartozik: általános iskolai nappali rendszerű
nevelés, oktatás, sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános
iskolai nevelése, oktatása, alapfokú művészeti oktatás, napközi otthoni és tanulószobai
foglalkozás, gyermek- és ifjúságvédelem.
2007-ben a nevelőtestület bevette a helyi tantervbe az 1-2. évfolyamon a kötelező
úszásoktatást, melynek finanszírozását a Fővárosi Vízművek ZRT támogatásával az
iskolát támogató alapítvány végzi. 2007 decemberére zárult le a művészeti iskola
minősítő eljárása, s az iskola minden diákja és dolgozója őszintén örült a kiválóra
minősített alapfokú intézmény cím elnyerésének.
2007-től az intézmény vezetője Szente Sándorné.
2008-ban megújult az udvarunk, s év végén örömteli hír érte a fenntartó két önkormányzatot:
250 millió forint állami támogatást kapott Szigetmonostor az iskola bővítésére,
felújítására.
